írta Domonkos László
Alpári Gyula
Közönséges Komintern-ügynök, az igyekvő közepesek közül. Kun Béla jobbkezeként kezdi – helyettes külügyér („népbiztos”), később több nyugati országban bőszen terjeszti a kozmopolita-internacionalista bomlasztó mételyt, Lenin megbízásából szerkeszti a bolsevik propaganda fő eszközét, az Inprekorrt, később Franciaországban és Amerikában végez különféle titkos munkákat. A harmincas évekre aztán igyekezet ide, kitartás oda, ő is feleslegessé válik, Sztálinék odadobják a Gestaponak, amely annak rendje-módja szerint elteszi láb alól. Lám, így múlik el a világ (bolsi) dicsősége.
Április 4.
A szovjet hódoltság hivatalos kezdetének kinevezett nap. Ekkortól a rémuralmat szocialista demokráciának, a nyomort a szocializmus építésének, a gyarmati függést internacionalista barátságnak hívták. Április 4-ét a felszabadulás ünnepének nevezték (ki).
Beloiannisz
A Sztálin-bérenc görög kommunisták vezére, Magyarországra menekült, hasonszőrű hazai cinkosaik által befogadott bandájának településhelyét róla nevezték el. Enyhén szólva nem lehet rá büszke Homérosz, Arisztotelész meg a többi nagy görög… A legmagyarabb görög és a leggörögebb magyar, Szidiropulosz Archimédesz, a Trianoni Szemle főszerkesztője hol iszonyúan szégyenkezik, hol ökölbe szorult kézzel fölháborodik miatta – miattuk. Nagyon is érthető.
Benedikt Ottó
Elszánt ifjúkommunista személyi titkárból szovjet szolga – ilyen imponáló pályaívet mondhat magáénak Kun Béla egykori jobbkeze, aki Sztálintól 1938-ban szovjet állampolgárságot kap. Miután 1955-ben Magyarországra küldik, a dicső karrier kiteljesül: tanszék- és intézetvezető, műegyetemi rektor, akadémikus, igazgató, vezér-halljakend, Kossuth-díj, miegymás. Hiába, a nagy testvér nem hálátlan gátlástalan nyaloncaihoz…
Dimitrov
Bolgár bolsevik pártvezér, a Kommunista Internacionálé nevű nemzetközi terroristaszervezet főnökeként Sztálin egyik jobbkeze. A második világháború után picit önállóskodni próbált (Bulgária lehetséges föderációja Jugoszláviával), ami bőségesen elegendő volt, hogy „tisztázatlan körülmények között” szenderüljön jobblétre, miként az már a nagy szovjet birodalmi maffia-bandaharcokban dukált…
Felszabadulás
A valóság csak egy magánhangzó rövidségén vagy hosszúságán múlik: a szovjet hódítást a megszokott hazudozással felszabadulásnak tituláló elnevezés a nép ajkán az u hang meghosszabbításával felszabadúlásnak hangzott – igen helytállóan. A dúlás mellett persze még az volt, ami: a rabság, a terror-rémuralom és a nyomor kezdete.
Hámán Kató
A hölgyről valóban elmondható, hogy kissé bogaras (bár kétségkívül nehéz gyermekkora volt). És nem túl súlyos agyféltekéi: meggyőződéses kommunista lett, Vörös Segélyt meg észt osztott, a vörös lidérc tobzódása idején Landler elvtárs legjobb magyar tanítványa, később persze le is tartóztatják. Ennyi bőven elég, hogy nagy nő-mártír, a vörös amazonok egyik legnevesebbike faragtassék belőle.
Hollós Korvin Lajos
Nomen est omen: a Korvin nevet a kommün egyik, 1919 decemberében törvényesen halálra ítélt és felakasztott hóhérának emlékére vette föl. Költőnek-írónak-szerkesztőnek aposztrofálják – az írószövetség 1956. december 29-ei közgyűlésének jegyzőkönyve szerint kifejtette, hogy ő már az október 23-ai tüntetésen kiállt a felvonulók sorából, mert antiszemita szólamokat hallott, és látta, hogy az egész nem egyéb, mint jól előkészített ellenforradalmi puccs. Ja, az más. Így már a toldalék-név is stimmel.
Kállai Éva
Tündöklő hölgy-példázata annak, mi történik, ha a süllyedő hajó alatt nincs víz: a sarokba szorított, menekülő rágcsáló akkor is ugrik… Mint az elvtársnő – Ságvári Endre egykori harcostársa és a gyarmati helytartók hű cinkosa – 1956. október 30-án, a Köztársaság téri pártház ostromakor a második emeletről…
Károlyi Mihály
Szép számú hazaárulóink fejedelme, grófi kalandor, országvesztő, súlyosan terhelt nyomorult. Jellemző mondása volt: minél kisebb lesz Magyarország, annál nagyobbra növök én. Egy kivégzés alighanem nagyon kevés lett volna neki.
Koltói Anna
Kórházhoz, egészségügyhöz annyi köze volt, mint az igazi szocdemeknek – akiktől indult – a kommunistákhoz: az égvilágon semmi. Annál többet buzgólkodott a munkásmozgalomnak elkeresztelt bomlasztó-kaszt nevében. Ha agyon nem lövik, a kutya sem figyelt volna rá – no de nőpolitika is van a világon, elvtársak…
Komját Aladár
Egykori szoci irodalomtörténetek úgy aposztrofálták: „a kommunista költészet úttörője”, de ez még a kisebbik baj. Már nagyobb, hogy a világtörténelem legkártékonyabb, a gyűlölködésre és a türelmetlenségre alapozó ideológiáját propagálta és szolgálta. És a legnagyobb, a végképp menthetetlen: hogy komoly eséllyel pályázhatott volna a huszadik század legrosszabb költője címre. Mindez együtt pedig már igazán több a soknál…
Kun Béla
Egyik életrajzírója történelmi grimasznak nevezte. Ennél azért több volt: a kommün-rémálom vezetőjeként tömeggyilkos, korábban eszelős és könyörtelen karrierista törtető, jellemtelen sikkasztó gazember, később hazaáruló-országvesztő senkiházi. Nagyjából. Midőn édesapját át akarja hozatni Erdélyből a jóvoltából is magyar-román frontvonallá vált Tiszán, a becsületes öreg zsidó nem ül a ladikba. Nem óhajtja látni a fiát. Érdemeinek megfelelően végzi: Sztálin birodalmában a szörnyeteg viszonyú kínzások után kivégezteti. Ennyit Istenről meg az igazságszolgáltatásról.
Kunfi Zsigmond
A folytonosság gyönyörűséges képviselője: az 1918-as Károlyi-puccsot követő kormányban munkaügyi és népjóléti miniszter – és mit tesz a jó vörös isten: ezt csodás permanenciával folytatja a kommünnek dédelgetett vörös iszonyat idején is. Hiába, ami összetartozik… tudjuk.
Landler Jenő
Ama 133 napos lidércnyomás egyik legbefolyásosabbnak kinevezett vezetője, később a moszkvai gazdáknál oly sokra vitte, hogy máig a moszkvai Kreml falából integethet a jámbor utókornak, cirill betűkkel (is) írott névvel. Helyezkedni nemcsak a futballban roppant fontos: Zsukovtól alig öt-hat, Sztálintól úgy tíz-tizenkét méterre lehet…
Marx Károly
Tudománynak kinevezett emészthetetlen katyvasz nagy alapító atyja – legmaradandóbb alighanem a róla szóló röpke kis kétsoros: „Megcsaltak és csalók porladó szentje! Az ipari forradalom ad ennünk. Nem te.”
Mesterházi Lajos
A Pesti emberek című 1958-as, hírhedetten forradalomgyalázó színmű írója, aki az ugyanekkor zajló, a népi írók ellen rendezett úgynevezett „vitában” mocskolja Németh Lászlót és társait, úgy, hogy nyugati magyar írók – elsősorban Zilahy Lajos és Ignotus Pál – állítólagos véleményeire hivatkozik, midőn nyugati magyar megnyilvánulásoknak a hazai olvasóközönség akkoriban a közelébe sem férhetett – imígyen hát úgy és annyit lehet csúsztatni, hamisítani-torzítani, hazudozni, stb., amennyit a szerző nem szégyell. Nem szégyellt.
Micsurin
Nevét fogalommá kívánták tenni: a szovjet rendszer növénynemesítő főkertészeként még a Nagy Földön is páratlan baromságokat követett el – mindent keresztezett mindennel. Áldásos munkálkodásának köszönhető a nem kevésbé ökör honi szolgahad követői által előállított magyar narancs, magyar gyapot, rizs, óriástök és a többi. Úgy hírlik, különféle zárt intézetek utólag komoly elmegyógyászati érdeklődést mutattak Micsurin és követőinek munkássága iránt.
Népek barátsága
Főleg és elsősorban a népek barátságtalanságát jelentette, lásd magyar-román, lengyel-orosz, német-francia, görög-török és hasonló viszonylatok. Mindazonáltal kb. oly módon erőltették, mintha Bodrit Cirmivel kívánták volna összeboronálni, de tűzzel-vassal ám, mert az oly nagyszerű. Úgy is sikerült.
Révai József
Főideológus és vezérkirekesztő, szellemi hóhérlegény. Irodalmárnak (is) hitte magát, zsenge ifjúkorából tőle származik e jeles kis gyöngyszem: „Dögölj meg anyám, dögölj meg apám, dögölj meg első tanítóm!” Élete és működése ennek megfelelő.
Rosenberg-házaspár
Hazaárulókat – pláne ha házaspár! – még nem védtek olyan vehemenciával, mint őket a szovjet hódoltsági világban, miután többéves szívós munkával eladták az atomtitkot Sztálin birodalmának, és 1953-ban annak rendje-módja szerint halálra ítélték és kivégezték őket…
Rózsa Ferenc
Róla nevezték el a Kádár-rendszer legrangosabb újságírói díját. (Azért ennyire nem volt rossz a sajtóhelyzet akkoriban.) Gyönyörű, isteni illatú, drága virágunk nevét viselő utca kapta meg a nevét. Holott a háború előtt és alatt törpe kisebbséget jelentő, zavaros agyú – magukat kommunistának nevező – korabeli idegenszívűek tökéletesen ismeretlen sajtótermékének, egy bizonyos Szabad Nép nevű zuglapocskának a szerkesztője volt csupán…
Ságvári Endre
Gyengécske terrorista-tanonc, igazi hona, a későbbi ÁVO azért alighanem ki tudta volna nevelni… Ám ő egy budai presszóban lebukván, gyáván kötelességteljesítőket gyilkol, így végzete egy szóláshasonlat lett: beszorult, mint Ságvári a cukrászdába.
Szabó Ervin
Vitán felül Budapest legnagyobb szégyene. Mármint a tény, hogy máig nevét viseli a magyar főváros központi könyvtára, megannyi fiókjával egyetemben. A zűrzavaros agyú terrorista-ifjoncét, aki részese volt a Tisza István elleni egyik merényletkísérletnek, és aki a proletárdiktatúrának becézett vörös rémuralom szellemi megalapozója. Pardon: „társadalomtudós.” Aha.
Szamuely Tibor
Közoktatási népbiztosnak becézett hentes és mészáros, közönséges gyilkológép, az „ember” névre nemigen számot tartható lény. A vörös rémuralom után, e földi siralomvölgyből való eltűnését követően állítólag maga a föld sem volt hajlandó befogadni. Méltán. (Később a temetőben kiderült: tényleg így volt.)
Tanácsköztársaság
Kommünnek is nevezték, az 1871-es párizsi kommün mintájára és utánzataként, a szó eredeti jelentése: (község)tanács(i) hatalom. Magyarul még van rá jó néhány pontos kifejezés: lidércnyomás, terror-rezsim, vörös diktatúra, rémuralom. És hasonlók.
Vorosilov
Marsall és tömeggyilkos, nagyképű, üresfejű hódító és jellemtelen Sztálin-lakáj. Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak titulált gittegylet-fedőnév alatt 1945 után jó darabig Magyarország helytartója.
Vörös Hadsereg
Hatalmas, dicső, felszabadító, győzedelmes, stb. 1946 után ugyan már Szovjet Hadseregnek nevezik, ám rövidítése több mint kifejező: Sz. Á. Tíz év múlva egy megcsonkított, tönkretett, kifosztott és agyongyötört kis közép-európai ország Budapest nevű fővárosában tizenéves mesehős fiúk és lányok úgy megalázzák, hogy soha többé nem tér magához.
Zsukov
Szovjet marsall és gengsztervezér, 1945-ben egy darabig a legyőzött Németország hűbérura, hadizsákmányai egész dácsákat töltöttek meg. Csak úgy tudta megúszni a maffián belüli nagy leszámolást, hogy időben csatlakozván ahová kellett, a majdnem fő-keresztapa Berija fejének önnön nagybecsű kezével szegezett revolvert. Díszegyenruhás portréja egy óriási moszkvai tűzfalról néz le jóságosan.
Domonkos László
© 2021 antikommunizmus.hu
Magyar Patrióták Közössége
Tárhelyszolgáltató: Dotroll Kft.
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |